Vajon Jézus elmenne a Pride-ra? – tette fel a kihívó kérdést az utóbbi időben több, magát katolikus teológusnak tituláló személy. S válaszoltak is rá: igen, sőt, ott lenne az első sorban! Valójában már a kérdés is több sebből vérzik, nemhogy a válasz – fogalmaz írásában Hess Dénes ferences rendi szerzetes, aki rávilágít a sátáni szándékú lobbi csoportok, médiamogulok és háttérállamok törekvéseire is, amelyek gyermekeinket veszik célkeresztjükbe.

A pride szó jelentése magyarul a szótárban: önérzet, büszkeség, dac, gőg, dölyf, kevélység, fennhéjázás, hivalkodás, kérkedés, fitogtatás. Csupa negatív kifejezés. Mindezen szavak mélyén valójában a gőgösség húzódik meg. A Szentírás a sátán princípiumának írja le a gőgöt, ez a lényének legmeghatározóbb jellemzője. Nem mellesleg a hét főbűn egyike, de valójában minden bűn gyökere, mint az Isten és az ő Teremtésének rendje ellen való lázadás.

Jézus soha nem ment a tömegbe, hanem a tömeg kereste őt! Jézus nem akart semmiféle társadalmi csoportot kiemelni a többi kárára, ellenére. Ő Isten Országát hirdette, valamint az oda való bejutás feltételeit. A tömegnek kellett Jézushoz mennie, igazodnia hozzá, és nem fordítva. Lelki éretlenség azt gondolni, hogy Jézus valakinek vagy valakiknek a pártján áll mások ellenében.

Hogy kik ők, akik Pride-ot terveznek és szerveznek? Nincs új a nap alatt, már Szent Pál is leírta 2000 évvel ezelőtt: „S ez nem is csoda, hiszen maga a sátán is a világosság angyalának tetteti magát. Nem nagydolog tehát, ha az ő szolgái is az igazságosság szolgáinak tettetik magukat. Végük megfelel majd a cselekedeteiknek.” (2Kor 11,14-15)

Kijózanítok Szent Pál szavai, amikor az igazi (eredeti) emberi méltóságról szól:

„Kerüljétek a paráznaságot! Minden bűn, amelyet az ember elkövet, a testen kívül van; aki azonban paráználkodik, az a saját teste ellen vétkezik. Vagy nem tudjátok, hogy testetek a Szentlélek temploma, aki bennetek van, s akit Istentől kaptatok, tehát nem vagytok a magatokéi? Mert nagy árat fizettek értetek! Dicsőítsétek meg tehát Istent testetekben.” (1Kor 6,18-20)

Jézus Krisztus mindenütt jelen van. Jelenléte ugyanúgy észrevétlen és elnyomott, mint hívő és hitük miatt üldözött egyszerű keresztény családok élete.

Aki még biztosan ott lesz a tömegben – láthatatlanul, de mégis jól érzékelhetően és harsányan –, az maga a büszkeség és gőgösség fejedelme, aki tévútra viszi az embert.
Vigyázzunk tehát, hogyan, merre döntünk!

Hess Dénes OFM írása a vasárnap.hu portálon olvasható.

Kép: Homoszexuális felvonuló Berlinben 2019. július 27-én (Fotó: MTI/EPA/Omer Messinger)