Az EP-ben 2021. június 9-én lezárult az uniós digitális Covid-igazolvánnyal kapcsolatos jogalkotói munka, amelynek eredményeképp könnyebb lesz az utazás az EU-n belül, és lendületet kap a gazdaság.

A plenáris üléshéten a képviselők 546 szavazattal, 93 ellenében és 51 tartózkodás mellett elfogadták az új uniós digitális Covid-igazolványról szóló jogszabálycsomag uniós polgárokra vonatkozó rendeletét, 553 szavazattal, 91 ellenében és 46 tartózkodás mellett pedig a nem uniós polgárokra vonatkozó rendeletét.

A LIBE Bizottság aznapi közleménye szerint az összes tagállam elismeri az új uniós igazolást. Az igazolvány megkönnyíti az utazást, és segít fokozatosan, összehangoltan feloldani a korlátozásokat. Július 1-jétől lesz érvényben 12 hónapig. A tesztelés sem állhat le: az EU 100 millió euróval járul hozzá ahhoz, hogy a tesztek megfizethető áron és minél szélesebb körben elérhetőek legyenek. Megjegyzendő, hogy az igazolványok mögötti rendszert a T-Systems és az SAP hozta létre, és az Európai Bizottság luxemburgi adatközpontjából üzemeltetik. Az ellenőrzéshez szükséges digitális aláírási kulcsokat azonban a tagállamok a saját szervereiken tárolják. A nemzeti ellenőrző alkalmazások vagy rendszerek EU-szerte hozzáférhetnek ezekhez a kulcsokhoz, de személyes adatokat a rendszer nem kezel.

Még a zöldpárti, holland Tineke Strik is az oltási igazolvány mellett állt ki. Elmondta: az igazolvány maximálisan tiszteletben tartja a diszkriminációmentességet és az adatvédelmi követelményeket. A tagállamoknak be kellene vezetni az új, harmonizált rendszert, és az EP-képviselők feladata figyelemmel kísérni, hogy ezen értékeket valóban tiszteletben tartsák.

Ehhez képest Donáth Anna szerint az EU „vakcinaútlevéllel” kapcsolatos szabályozási javaslata hátrányosan megkülönböztetné azt a több mint egymillió magyart, akiket keleti vakcinákkal oltottak be. „Az ilyen korlátozások alóli mentesítéssel a momentumos képviselők is egyetértenek. Gondoljunk csak arra a több ezer honfitársunkra, akik naponta ingáznak Ausztriába, Szlovákiába vagy Erdélybe, azonban csak az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinával beoltottak számára törölnék el automatikusan uniós szinten az utazási korlátozásokat. A többi vakcina, így például a Szputnyik V és a Sinopharm tekintetében ennek eldöntését a tagállamokra bíznák, akik dönthetnek úgy, hogy eltörlik azokat, de dönthetnek úgy is, hogy fenntartják őket.” – nyilatkozta a Momentum EP-képviselője. Hozzátette: „Természetesen, az utóbbi eset sem jelentené azt, hogy a kínai vagy orosz vakcinával oltottak ne tudnának utazni Európán belül, csupán azt, hogy az adott tagállam szabályai szerint negatív tesztet kell felmutatniuk, vagy karanténba kell vonulniuk beutazás esetén, szemben a nyugati vakcinával oltottakkal, akik ez alól automatikusan mentesülnének.” Donáth Anna szerint a fenitek „elfogadhatatlanok, ezt nem nevezhetjük európai megoldásnak.”

Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője 2021. május 29-i sajtótájékoztatóján kijelentette, az Orbán-kormány a koronavírus kapcsán újra cserben hagyta a magyarokat. Szerinte a magyar miniszterelnök titkolja, hogy az állampolgárok milyen vakcinát kaptak, ezáltal pedig a magyarok nem fognak tudni korlátozásoktól mentesen utazni az Európai Unió területén úgy, mint más uniós polgárok.

Az Európa Tanács (amely egy, az Európai Unió intézményi keretein kívül elhelyezkedő regionális nemzetközi szervezet) 2361-es, oltással kapcsolatos határozata kimondja, hogy nem kaphatnak többletjogokat az oltási igazolvánnyal rendelkezők, és aki nem akarja beoltatni magát, azt nem érheti hátrányos megkülönböztetés.

Kép: ec.europa.eu

Az Európai Adatvédelmi Testület (European Data Protection Board, EDPB) 2020. március 19-én elfogadott nyilatkozata a személyes adatok kezeléséről a COVID-19 járvány kitörésével összefüggésben: az adatvédelmi szabályok, így a GDPR, nem akadályozhatják a koronavírus elleni küzdelemben hozott intézkedéseket. A fertőző betegségek elleni harc minden nemzet közös célja, ezért azt a lehető legjobb módon kell támogatni. A GDPR eltérést enged a személyes adatok egyes különleges kategóriáinak, pl. az egészségügyi adatok kezelésének tilalma alól, ha az a közegészségügy területén fennálló jelentős közérdek miatt szükséges (9. cikk (2) bekezdés i) pont), vagy az érintett alapvető érdekeinek védelme miatt (9. cikk (2) bekezdés c) pont), illetve a (46) preambulum bekezdés kifejezetten utal a járvány idején történő adatkezelésekre. Az EDPB nyilatkozatában kiemeli, hogy különleges feltételek megléte esetén a GDPR 23. cikke lehetővé teszi a nemzeti jogalkotók számára, hogy jogalkotási intézkedésekkel korlátozzák az adatkezelők és adatfeldolgozók kötelezettségeinek hatályát és az érintettek jogait, ha ezen korlátozás tiszteletben tartja az alapvető jogokat és szabadságokat, és szükséges, illetve arányos intézkedésnek minősül egy demokratikus társadalomban az Unió vagy a tagállam általános közérdekből fontos célkitűzéseinek, különösen a népegészségügyi intézkedések megvalósítása érdekében. A pandémia idején kihirdetett veszélyhelyzet olyan jogi feltétel, amely jogszerűvé teheti az érintettek jogainak korlátozását, feltéve, hogy ezek a korlátozások csak annyiban alkalmazandók, amennyiben szigorúan szükséges és arányos a népegészségügyi cél védelme érdekében – áll az EDPB nyilatkozatában.

Az Európai Bizottság 2021. március 17-én mutatta be a digitális zöldigazolvánnyal kapcsolatos javaslatát, mely az alábbi címet viseli: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az oltásra, tesztelésre és gyógyultságra vonatkozó interoperábilis igazolványok (digitális zöldigazolvány) kibocsátásának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről. A javaslat 9. cikke rendelkezik a személyes adatok védelméről. Az igazolványokban szereplő személyes adatok kezelésének céljaként a Covid19-világjárvány idején az Unión belüli szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának megkönnyítését határozták meg. A személyes adatokat a célállomás szerinti tagállam illetékes hatóságai vagy a nemzeti jogszabályok által a pandémia idején bizonyos népegészségügyi intézkedések végrehajtására kötelezett, határokon átnyúló személyszállítási szolgáltatók használják fel a birtokos oltottsági, tesztelési vagy gyógyultsági státuszának ellenőrzésére. E célból a személyes adatokat a feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozni. Nem őrizhetők meg azok a személyes adatok, amelyekhez e bekezdés alapján fértek hozzá. Az adatok megőrzési ideje semmi esetre sem haladhatja meg azt az időszakot, ameddig az igazolványok felhasználhatók a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásához.

Monika Mosshammer, az Európai Bizottság Jogérvényesülési és fogyasztópolitikai főigazgatóság Egyenlőség és uniós polgárság igazgatósága Uniós polgárság és a személyek szabad mozgása egységének egységvezető-helyettese reagált a digitális zöldigazolvánnyal kapcsolatos aggályokra a CÖF-CÖKA megkeresése alapján . Mosshammer utalt a Bizottság március 17-i javaslatára, amely szerint egy olyan „digitális zöldigazolványt” kellene létrehozni, amely a szabad mozgás megkönnyítése érdekében igazolja az oltás, a teszt vagy a gyógyultság tényét. Az egységvezető-helyettes elmondta, a Bizottság azon munkálkodik, hogy biztosítsa a tagállamok számára az EU legnagyobb részében jelenleg érvényben lévő korlátozások feloldásához szükséges eszközöket. A be nem oltott személyek diszkriminációjának megakadályozása végett a Bizottság nemcsak interoperábilis oltási igazolványt javasolt, hanem olyat is, amelyek igazolják az elvégzett koronavírustesztek eredményeit, valamint azt, hogy az igazolvány tulajdonosa felgyógyult a Covid19-megbetegedésből. Így minden uniós polgár élvezheti majd a digitális zöldigazolvány rendszerének előnyeit. Amennyiben a tagállamok eltekintenek az oltásra, tesztre vagy gyógyultságra vonatkozó igazolással rendelkező személyek szabad mozgására vonatkozó bizonyos korlátozásoktól, az e javaslat által létrehozott igazolványok lehetővé teszik a polgárok számára, hogy kihasználhassák e mentességek előnyeit. Mivel egyre több tudományos adat áll rendelkezésre, különösen a SARS-CoV-2 fertőzés elleni oltás vagy e betegségből való felépülés hatásairól, az egészségügyi igazolványok interoperábilis keretrendszerének lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy összehangolt módon feloldják a korlátozásokat. A javaslat egyértelműen kimondja, hogy az oltási igazolvány birtoklása nem előfeltétele a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának vagy a határokon átnyúló személyszállítási szolgáltatások igénybevételének.

Az adatvédelmi követelmények és az adattakarékosság beépültek a javaslatba. Az igazolványok csak a polgárok szabad mozgáshoz való jogának megkönnyítéséhez szükséges információkat (pl. az igazolványok kiállításához és ellenőrzéséhez szükséges személyes adatokat) tartalmazhatják. A „digitális zöldigazolvány” keretrendszere nem írja elő uniós szintű adatbázis létrehozását és fenntartását, hanem lehetővé teszi a digitálisan aláírt interoperábilis igazolványok decentralizált ellenőrzését. A digitális zöldigazolványt a világjárvány végét követően nem fogják a továbbiakban alkalmazni, azonban a javaslat tartalmaz egy olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi az újbóli aktiválását, amennyiben arra a jövőben szükség lenne.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, szóvivő CÖF-CÖKA

(Címkép forrás: Európai parlament)