Az egykori Csehszlovák Köztársaság idején hagyománnyá vált, hogy a magyarok kétnapos trianoni emlékzarándoklaton vesznek részt a máriavölgyi Mária-kegyhelyen, melyen 1940. június 4-én közel hatvanezer magyar hívő vett részt.

A Felvidék.hu arról számolt be ma megjelenő cikkékben, hogy június 6-án, vasárnap ismét Trianonra emlékező magyarok zarándokoltak a Máriavölgybe. Az Esterházy Akadémia hallgatói, igazgatója és Molnár Imre történész délelőtt 11-kor szentmisén vettek részt, melyet a lengyel származású Mgr. Timotej Górecki tartott, aki ezután fogadta a fiatalokat, akik közül sokan még soha sem jártak Máriavölgyben.

A zarándokhely rövid bemutatása után a Szűz Mária születése templom belsejét is megtekintették, ráadásul az a kereszt is előkerült, mellyel Esterházy János az egyik korabeli fényképen itt, a máriavölgyi zarándoklaton szerepel.
Esterházy János megköszönte a mintegy harminc kilométer hosszú utat megtevő, zarándoklaton részt vevő, a vallásukhoz, hitükhöz, magyarságukhoz ragaszkodó hívek áldozatát, áhítatát és néma tiltakozását.

A rendőrség csak úgy engedélyezte a pozsonyi magyarság minden rétegét, felekezeti csoportját is felvonultató zarándokok bevonulását visszafelé a városba, ha a résztvevők nem viselnek politikai jelvényeket, nem hangzik el több megnevezett egyházi ének, köztük nyilván a magyar himnusz sem…

Egyedül a magyar nemzeti zászló séta közben történő néma lengetésére volt lehetőség. A hatóságok, bár nem nézték jó szemmel, betiltani nem merték a rendezvényt, hiszen nehéz lett volna megmagyarázni, hogy a Tiso plébános vezette szlovák államhatalom miért tilt be egy vallásos rendezvényt.

„Úgy döntöttünk, hogy az Esterházy Akadémia növendékeivel minden június első vasárnapján felkeressük a völgyet, hogy a mindennapok forgatagába tisztaságot hozó lelkigyakorlattal eddzük magunkat az előttünk és közösségünk előtt álló kihívásokra“ – nyilatkozta Gubík László, az Esterházy Akadémia igazgatója.

A két világháború közti trianoni zarándoklat újjáélesztésének ötlete dicséretes, s ha még azt is meg lehetne oldani, hogy a szentmisét magyarul celebrálják és a nemzeti összetartozásért ajánlják fel, még nagyobb ereje lenne. De a lényeg az, hogy Gubík László, Molnár Imre és az Esterházy Akadémia diákjai megtették az első lépést. A többi ezután következik.

A további részletek itt olvashatók.