„Amelyik nemzet a múltját nem ismeri, az a jelenét sem érti, s a jövőjét meg nem teremtheti!”

Azt tudni kell, hogy sok olyan magyarokat méltató idézet szerepel az interneten, ami valójában soha nem hangzott el. Ezek egyrészt lejárató szándékkal készültek, hogy lehessen rámutatni, lám a magyarok minden balgaságot elhisznek. Másrészt jó szándékú emberek találnak meg ilyen idézeteket, amelyekről a linket felfedező és továbbküldő honfitársunk azt gondolja, hogy azzal segíti a magyar történelem, a nyelv, a kultúra ügyét. (Ilyen például George Bernard Shaw magyar nyelvről kerengő dicsérő megállapítása. Egyes vélemények szerint ilyen soha nem hangzott el. Ugyanakkor az is tény, hogy az idős író beleszeretett a magyar Hidvéghy Valéria színésznőbe. A 94 éves író halálos ágyán csak a fiatal és nagyon szép színésznőt engedte magához. Titkos szerelmére hagyta a Pygmaliont és az abból készült My Fair Lady szerzői jogait.)

Az alábbi híres emberek magyarokról szóló mondatai remélhetően nem a megtévesztés szüleményei.

Bölcs Leo bizánci császár (866-911): „A magyarok a munkát, a fáradtságot, az égető meleget, fagyot, a hideget, minden nélkülözést tűrnek. Szabadságkedvelők és pompakedvelők.”

Ekkehard (895-1060) Sankt Gallen-i kolostor szerzetese: Nem emlékszem, hogy valaha is vidámabb embereket láttam volna a mi kolostorunkban, mint a magyarok. Ételt és italt ugyanis a legnagyobb bőséggel adtak…”

Regino apát (908): „A fáradalmakban és harcokban edzettek, testi erejük mérhetetlen… karddal csak keveseket, de sok ezreket ölnek meg nyilakkal, amelyeket olyan ügyesen lőnek ki szarujaikból, hogy lövéseik ellen aligha lehet védekezni…”

Berengar itáliai király (921): „Gazdagságuk pazar és szembetűnő. Hatalmas sereget tudnak kiállítani! Kürtszóra indul, fordul egész serege. Napokig lovagolnak váltó lovaikon. Ha megindulnak, megmozdul ég és föld alattuk. Harciasságuk és bátorságuk egyedülálló. Nem félnek a haláltól! Mosolyogva halnak meg! Legyőzhetetlenek.”

 

Ibn Ruszta perzsa író (930): „A magyarok turk fajtájúak és vezérük húszezer lovassal vonul harcba… A magyarok országa bővelkedik fákban és vizekben. Sok szántóföldjük van… Ezek a magyarok szemrevaló és szép külsejű emberek, nagy testűek, vagyonosak és szembetűnően gazdagok, amit kereskedelmüknek köszönhetnek. Ruhájuk selyembrokátból való. Fegyvereik ezüsttel és arannyal vannak kiverve és gyönggyel berakottak.”

Prágai Kozma püspök, aki évekig Magyarországon tartózkodott (1110): „A magyar király és népe hatalmas, kincsekben gazdag, háborúban diadalmaskodó, s a föld bármely királyával képes szembe szállni.”

Freisingi Ottó német püspök és krónikás (1147): „Mindenkinek magatartását egyedül a király határozza meg. Mindnyájan úgy engedelmeskednek a fejedelemnek, hogy nem csak nyílt ellentmondásokkal fölizgatni, hanem még titkolt suttogással sérteni is bűnnek tartanák… ebben a nagykiterjedésű országban senki sem mer a királyon kívül pénzt verni, vagy vámot szedni… Amikor pedig a király akarja vezetni a sereget, akkor mindnyájan ellentmondás nélkül egy testben egyesülnek.”

Pierre Vidal, francia trubadúr (12. század vége): „Hogy felvidítsam életemet, elmentem Magyarországra, a jó Imre királyhoz. Ott jó hajlékot találtam, becsületes, jólelkű barátokat és szolgákat.”

Bernardus, Monte Cassino apátja (1269): „A magyar király hatalmas, amikor megindítja seregeit, északon, keleten mozdulni senki nem mer.”

Dante Alighieri, itáliai költő (1265-1321): „Ó, boldog Magyarország, ne engedd tovább gyötreni magad!” „Magyarország a szentek Paradicsoma.”

1.Murad szultán (1404-1451): „Aki elfoglalja Magyarországot, az ura az egész világnak.”

1.Miklós pápa 1449-ben és III. Callixtus pápa 1455-ben:„A kereszténység védő pajzsa” – címmel tüntették ki Magyarországot.

1.Pius pápa (1456): Hunyadi János nándorfehérvári diadala után mondta: „Magyarország a kereszténység pajzsa és a nyugati civilizáció védője.”

Marzio Galeotto (1427-1497) olasz humanista: „Európa népei mind irigylik a magyaroktól a Kárpát-medence területét, az itt lévő gazdagságot, ezért gyűlölet veszi őket körbe. Magyarországon a leggazdagabb a föld, bő a hal-áldás, nagy mennyiségű a kenyérgabona, a bor pedig kiváló.”

Robert Johnson (1616): „Ez az egy királyság többet tett az ottomán ambíciók csökkentésére és az ottomán szerencse megakasztására, mint a többi összes keresztény államok együttvéve.”

John Milton angol író, költő (1608-1647): „Büszke vagyok arra, hogy Magyarország és Anglia között kulturális kapcsolat áll fenn.”

Savoyai Jenő hadvezér (1663-1736): „Ha győznek, az a mi győzelmünk – Európáé -, ha vesztenek, az az ő szerencsétlenségük.”

Montesqieu (1689-1755) francia filozófus: „A magyar híres szabadságszeretetéről, nemes és nagylelkű jelleméről, hősi bátorságáról. Vendégszeretetének legendás híre van.”

Jules Michelet (1798-1874), francia történész: „A magyar nemzet a hősiesség, a lelki nagyság és a méltóság arisztokráciája. Mikor fogjuk adósságunkat ez áldott nemzet iránt leróni, mely a Nyugatot megmentette? Vajha, a francia történetírás leróhatná már egyszer hálájának adóját a magyarsággal, a nemzetek hősével szemben. E nemzet hősi példájával felemel és megnemesít minket. A magyar  hősiesség magas erkölcs megnyilatkozása.”

1.Herring angol utazó (1838): “Magyarország gátja volt a török terjeszkedésnek, bölcsője az alkotmányos szabadságnak és a vallási türelemnek.”

Grim Jakob (1785-1863) a német tudományos nyelvtan megalkotója: „A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet.”

 

Bowring John (1792-1872): „A magyar nyelv messze magasan áll, magában. Egészen sajátos módon fejlődött, és szerkezetének kialakulása olyan időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. Önmagában, következetesen és szilárdan fejlődött nyelv, amelyben logika van, sőt matézis, erő, a hangzatok minden hajlékonyságával és alakíthatóságával. E nyelv a nemzeti önállóság, a szellemi függetlenség legrégibb és legfényesebb emléke… A magyar nyelv eredetisége csodálatos tünemény!”

Victor Hugo (1802-1885) francia költő, író: „Magyarország a hősök nemzete, Németország az erényt, Franciaország a szabadságot, Olaszország a dicsőséget képviseli a nemzetek sorában. Magyarország a hősiesség megtestesülése. …Magyarország nem halt meg és nem halhat meg. Ez a kiváló nemzet majd kitör sírjából ahová az önkény fektette.”

Otto von Bismarck, német kancellár (1815-1898): „Különös nép a magyar, de nekem nagyon tetszik.”

 

Taillandier (1817-1879) francia író, kritikus: „A magyar nemzet nem pusztulhat el, s ha sírba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni.”

Erbersberg (1840): „Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság, és emellett szorgosan került minden közönségest, kiejtésbeli nehézséget és szabálytalanságot.”

Paul Topinard francia antropológus (1881): „Mai napság a műveltebb magyar családok arcvonásai a legszebbek közé tartoznak egész Európában. A közepesnél valamivel nagyobb termetű, jól megtermett testalkatúak, szabályos arcvonásúak, barnás vagy fehéres bőrszínűek, barna hajúak és szeműek… antropológiai szempontból az eddigi adatok a finnekkel való rokonság ellen tanúskodnak…”

Roosevelt (1858-1919) 1910-ben, még elnöksége előtt mondta Magyarországon: „Az egész civilizált világ adósa Magyarországnak az ő múltjáért. Amidőn Amerika még Európa méhében leledzett, Magyarország gátolta meg a barbárok terjeszkedését, Magyarország őrizte a civilizált világ biztonságát. Nincs fényesebb történelem, mint a magyar nemzeté.”

Elisée Reclus (1837-1916): “Magyarország rendkívüli előnye, hogy szoros értelemben vett földrajzi egység. A Magyar Királyság földrajzi szempontból Európa egyik legösszefüggőbb területe. Bármint alakuljon is a közép-európai államok sorsa, bizonyos, hogy a magyarság mindig a legjelentékenyebb szerepet fogja játszani a Kárpátok által körülvett óriási arénában.”

Vautier, francia politikus (20. század eleje): „Magyarország múltja fényes, de a jövő még dicsőbb sorsot tart fenn számára. E jobb sorsra érdemes nemzetet Ausztria úgyszólván elfalazta Európától, hogy egyrészt annál  szabadabban kizsákmányolhassa, másrészt, hogy a külföld a függetlenség után sóvárgó magyarság panaszait meg ne hallhassa.”

Garvin, angol újságíró (1925): „Valamennyi legyőzött nép közül a tehetséges … magyar népnek jutott a leggonoszabb sors.”

D’Annunzio, olasz költő (1926): „Mindaddig, amíg Magyarországnak nem szolgáltatnak igazságot, a Duna-medence kérdéseit nem lehet véglegesen rendezni. A háború igazi megcsonkítottja Magyarország.”

Lord Sydenham, felsőházi tag (1927): „A legélénkebb részvéttel nézem ezt a dicsőséges múltú büszke népet, amely most a kisantant jól felfegyverzett népeinek gyűrűjébe van bezárva.”

Lord Rothermere (1927): „Az új európai határok igazságtalansága állandó veszedelme Európa békéjének, és azok a kezek, amelyek a mai politikai helyzetet létrehozták, a jövő háború magvait hintették el.”

Ferrero olasz történetíró (1871-1942): „Magyarország ezeréves állam, történelmi és földrajzi egység, évszázadok által összeforrasztva, és belső vonzóerők által összetartva, amit sem fegyver, sem toll máról holnapra föl nem bonthat.”

René Grousset (1885-1952) francia történész: „Magyarország Európa előőrse volt Ázsia felé. Árpád országának a kereszténység felvétele óta az volt a szerepe, hogy megállítsa a Kárpátoknál, vagy a Dunánál a mongol hódítókat. S az ő hősies ellenállása kényszerítette megállásra a törököt.”

Frencesco Forgione /Pio atya/ (1887-1968) olasz kapucinus szerzetes: „Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük.  Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagy-hatalmú őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!”

Albert Camus (1913-1960) francia Nobel-díjas író: „… A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét. …A szabadság mai évfordulóján szívemből kívánom, hogy a magyar nép néma ellenállása megmaradjon, erősödjön és a mindenünnen támadó kiáltásaink visszhangjával, elérje a nemzetközi közvélemény egyhangú bojkottját az elnyomókkal szemben. …A legázolt bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben.”

Isaac Asimov (1920-1992) sci-fi író: Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok.”

XIV. Dalai Láma (1980): „A Földön a magyaroknak energiaközpontot védő szerepük van.”

Helmut Kohl német politikus, 1982-1998 között kancellár: „A legnagyobb csapást a nemzetközi kommunizmusra a magyarok mérték és a berlini falból az első követ a magyar hősiesség ütötte ki.”

 

Krantz S. Grover (1931-2002) amerikai antropológus: „A magyarországi magyar nyelv ősisége ugyanilyen meglepő lehet… átmeneti kőkori nyelvnek tartom, mely megelőzi az újkőkor kezdetét… a magyar az összes helyben maradó európai nyelvek közül gyakorlatilag, a legrégibb…”

Marianacci, az Olasz Kulturális Intézet igazgatója (2006): „…a magyar nyelv nem szorul senkire, nem kölcsönöz, nem üzletel, nem ad nem vesz el senkitől. Míg más országokban a nép formálja a nyelvet, addig itt a nyelv formálja a magyarokat. Azt hiszem, hogy a magyar nyelv a világörökség része is lehetne, mert tiszta nyelv. Semmilyen más nyelvnek nem sikerült tulajdonképpen behatolni és idegen kifejezéseket ráerőltetni…”

Tanpai Rinpoce, a nepáli Fehér Király kolostor vezető lámája (2007): „Önök, magyarok elképzelni sem tudják, milyen büszkék lehetnek nemzetükre, magyarságukra. Mi biztosan tudjuk, hogy a világ szellemi, lelki és spirituális megújhodása az Önök országából fog elindulni.”

Bill Jamieson – Scotland on Sunday (2012): /A 2011. április 25-én kibocsátott Magyarország Alaptörvényéről./

„…Nyugati nemzet régóta nem hozott létre ilyen feddhetetlen kulturális és szellemi tartalmú és lenyűgöző morális értékű dokumentumot. A 21. század erkölcsi sivatagában megdöbbentő lehet szembesülni a hagyományos értékek, hazafias hozzáállás és az igazi szabadság tiszteletének ilyen drágakövével. Nem csoda, hogy Brüsszel és Washington erőszakkal vissza akarják vonatni: olvassanak egy kis magyar történelmet, mielőtt ilyen hiábavaló próbálkozásba fognának.”

Lejegyezte Bánhegyi Ferenc