A monetáris politikai fordulat akár már júniusban is elkezdődhet, amennyiben a monetáris tanács tagjai úgy látják, akár már ebben a hónapban sor kerülhet a kamatemelésre – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Világgazdaság üzleti napilap Magyarország újraindításáról szervezett konferenciáján.

Kiemelte: az infláció tartós megemelkedése veszélyeztetné a kilábalást, a kamatemelést elbírná a magyar gazdaság, és kötelezővé is teszi az inflációs veszély.Megjegyezte: az 5,9 százalékra tervezett jövő évi magyar hiányadat a harmadik legmagasabb lenne az Európai Unióban. Nem szerencsés ilyen rangsorban előre kerülni – tette hozzá.

A jegybankelnök arról beszélt, hogy a jövő évtől megkezdődhet a pénzügyi egyensúly helyreállítása. Ezt megelőzően, még a harmadik negyedévben helyreállíthatók a 2019-es állapotok, elérhető a válság előtti GDP-szint. Matolcsy György szerint a mostani válság ugyanis abban különbözik a 2008-as válságtól, hogy most jóval gyorsabban megy végbe a helyreállás. Bár ebben az országok között vannak eltérések, de 1,5 éves időszakról lehet beszélni, szemben a 2008-as válság után, amikor a talpra állás évekig tartott.

A jegybankelnök kifejtette, hogy a mostani válságban azért is lehetett nemzetközi összehasonlításban is igen sikeres a magyar válságkezelés, mert az MNB használta a 2013 óta elért eredményeket. Most – fejtette ki Matolcsy György – három területen kell megvalósítani az egyensúly helyreállítását.

Ezek: a munkaerőpiaci egyensúly teljes foglalkoztatással, a pénzügyi egyensúly a moratórium kivezetésével és az állami pénzügyek egyensúlyának
helyreállításával, de a szükséges védőháló fenntartásával, valamint az árstabilitás biztosításával. Matolcsy György emlékeztetett arra, hogy a jegybanknak törvényi kötelessége az infláció megfelelő szinten tartása, és ennek az intézmény eleget is tesz azért, hogy az infláció mértéke a 3 százalék körüli szinte álljon be a válságkezelés és az újraindítást követően.

Matolcsy a válság utáni újraindulás velejárójának nevezte az átmenetileg megnőtt inflációt. Előadása végén a jegybankelnök arról is beszélt, hogy fel kell gyorsítani a digitalizációt amelynek jegyében a központi bank is a digitális pénz felé fordul.

A magyar gazdaság teljesítménye már a nyári hónapokban meghaladhatja a koronavírus-válság előtti szintet – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.

Elmondta, hogy 2020-ban globális visszaesés volt. Mintha az Unió lemaradna az újraindításban – tette hozzá. Varga Mihály költségvetés-arányosan 30 százalékra tette a magyar élénkítő csomagot. Összesen közel 14.000 milliárd forint jutott a válság ellen. A magyar gazdaság ellenálló képessége megerősödött az elmúlt 10 évben, így hamarabb jutunk vissza a válság előtti szintre – mondta.

A pénzügyminiszter közölte, hogy az újraindítás már megkezdődött. Korábban 2022 első felére tettük a 2019-es szint elérését, de most jó esélyünk van az idei év második felében elérni azt.

Varga Mihály beszélt arról is, hogy figyelembe kell venni egyes fékező tényezőket is. Ezek között említette, hogy a külföldről érkező turizmus lassabban indulhat be az országok eltérő oltottsági szintje miatt. Említette azt is, hogy szükséges megoldást találni a megfelelő munkaerő biztosítására.

Továbbá jelezte: kezelni kell a hiteltörlesztési moratórium kivezetésének kérdéseit, mely 45-50 ezer vállalkozást és nagyjából 1 millió magánszemélyt
érint. Varga Mihály szólt arról is, hogy az infláció valóban magasabb, de ez egyszeri jelenség. Abban bízik, hogy ez a kiugróan magas inflációs szint visszatér oda, ahol korábban volt, és a 3 százalékos sávban marad.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Világgazdaság üzleti napilap Magyarország újraindításáról szervezett konferenciáján elmondta, hogy a kamara több javaslatát is beépítette a kormány a válságkezelés során. A gazdasági helyreállás szépen látható abból is, hogy egyre kevesebb bizonytalanságot tapasztalnak a vállalkozások körében. Az MKIK elnöke külön kiemelte, hogy 400 ezer társas vállalkozást értesítettek arról, hogy vegyék fel az oltást.

Parragh László arról is beszélt, hogy 2017 után a magyar gazdaság növekedése lényegesen gyorsabb volt, mint Németországé. Az elmúlt időszakban jelentősen nőttek a konjunktúravárakozások itthon. A bizonytalanság alakulása jelentősen csökkent a vállalkozások körében – tette hozzá.

Újraindítási programot indít az MKIK a Széchenyi Kártya Programon keresztül. Többféle konstrukció lesz elérhető a következő hónapokban. Szeptembertől indul a lízingkonstrukció új eszközök vásárlására és az önerő-kiegészítési hitel. Mindez 500 milliárd forintot jelenthet- tette hozzá. 

Parragh László szólt arról is, hogy ha ki akarunk lábalni a válságból, akkor a
minimálbérszinten is változtatni kell.

Az Origo nyomán