Ron DeSantis, Florida republikánus kormányzója aláírta azt a törvényt, amely az Egyesült Államokban elsőként lehetővé teszi, hogy a déli állam lakosai pert indítsanak a nagy technológiai vállalatok közösségi platformjai ellen, amennyiben azok cenzúrázzák vagy letiltják őket – számolt be az amerikai sajtó. A kormányzó hétfőn, a Floridai Nemzetközi Egyetemen, korábban letiltott influenszerek, szenátorok és a szólásszabadság számos szószólója társaságában jelentette be a döntést.

Mi leszünk az első tagállam, amely felelősségre vonja azokat a nagy technológiai vállalatokat, amelyek az amerikai történelemben valójában példa nélkül álló hatalmat gyakorolnak – mondta DeSantis. Hozzátette, hogy ha a techcégek cenzorai megkülönböztető szabályokat alkalmaznak annak érdekében, hogy a Szilícium-völgy uralkodó ideológiáját részesítsék előnyben, akkor most majd elszámoltathatók lesznek.

A július elsején hatályba lépő új törvény például arról is rendelkezik, hogy a bíróságok akár 100 ezer dollár kártérítést is megítélhetnek egy magánszemélynek, ha egy közösségi médiaplatform cenzúrázza vagy letiltja a felhasználó tartalmát, vagy letiltja a felhasználó fiókját, illetve ha a cenzúrát és a tiltást nem a törvényben meghatározott módon alkalmazza.

DeSantis példaként megemlítette, hogy számtalan embert távolítottak el a közösségi média felületeiről, akik korábban arról értekeztek bejegyzéseikben, hogy a koronavírus a kínai Vuhan városának egyik laboratóriumából származhat. Kitért arra is, hogy Doanld Trumpot kitiltották a Twitterről, miközben Ali Hámeneinek, Irán legfőbb vezetőjének változatlanul megvan a Twitter-fiókja.

Akár ujjonghatnánk is a fentiek miatt, ha nem tudnánk, hogy ez rettentően nehéz ügy. Amíg ugyanis egy magánszemély beperli valamelyik platformot és a legjobb esetben is csak hónapok után születik meg a bírósági döntés (amit persze azonnal megfellebbeznek), akkor is nehéz lesz bizonyítani, hogy a felperest mekkora anyagi kár érte, ha valamelyik bejegyzését, vagy akár a fiókját letiltották egy hétre, vagy akár egy hónapra.

Nem csoda persze, hogy majd az Unió is szeretne valami közös megoldást találni, de még a lengyelek sem tartanak sehol a mostanra ígért törvénnyel. Januárban még arról írtak az újságok, hogy “tavaszra” az országggyűlés elé kerül egy magyar törvénytervezet is e témában, de ez – feltehetően – még nem készült el.

Egy ország persze – magyar pénzben számolva – akár milliárdos büntetésekkel is sújthatja bármely tech-céget, de ezt is alaposan meg kell indokolni és ha elérhető egy peren kívüli egyezség, akkor azzal jól járhat az államkassza, de az egyes cenzúrázott, letiltott felhasználók már nem részesülnének belőle.

Az “ausztrál utat” is lehetne követni, ahol úgy döntöttek, hogy – egy másik ügy miatt – nem fognak egy ausztrál dollárt sem költeni a Facebookon a kontinens COVID-dal kapcsolatos kommunikációjára, reklámjaira. Mi azonban túl kis ország vagyunk ahhoz, hogy ez “fájjon” bármely politikacsináló tech-óriásnak.

Úgyhogy megint csak ott tartunk, hogy ebben az ügyben csakis az Unió léphetne fel megfelelő erővel.

Már ha a “globalogazdi” megengedné neki.

A PestiSrácok nyomán