Május 21-től fél éven át Magyarország tölti be az Európa Tanács elnöki tisztségét. A magyar elnökség középpontjában a nemzeti kisebbségek kérdésköre szerepel, amire nem kizárólagos magyar, hanem európai kérdésként tekintenek, hangsúlyt kap emellett a gyermekek, a családok, a vallási közösségek jogainak védelme, valamint a mesterséges intelligencia és a környezetvédelem okozta kihívások is. 

Az Európa Tanács nem uniós intézmény, és ilyen értelemben az európai politikai térben csak közvetett hatással lehet arra, hogy az európai uniós intézmények jogalkotását, döntéshozatalát hogyan befolyásolja – fogalmazott Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője az M1 Ma reggel című műsorában.

Ezt a szerepet azonban ne becsüljük alá, már csak azért sem, mert amikor bekerül az európai közbeszédbe egy-egy ügy, egy-egy téma, akkor arra az európai uniós döntéshozóknak előbb-utóbb reagálniuk kell, ilyen a nemzeti kisebbségek, nemzeti közösségek kérdésre, amely eddig az Európai Bizottság vagy az európai intézmények figyelmét nem nagyon keltette fel – tette hozzá.

A szexuális kisebbségek, tehát a genderkérdéshez tartozó kisebbségekkel viszont annál többet foglalkoznak az európai uniós intézmények.

A magyar elnökség – ami november közepéig tart majd az Európa Tanácsban – arra jó lesz, hogy az európai politikai színpadon markánsan megjelenítse ezt a kérdést, és nyomást gyakoroljon az európai uniós intézményekre.

Személyi átfedések vannak a két intézmény között, tehát az Európa Tanács miniszteri bizottságában olyan miniszterek ülnek, akik az Európai Tanács különböző miniszteri formációiban is megjelennek, tehát van egy személyes kapcsolat a két intézmény között, de jogilag két különálló intézményről beszélünk.

Magyar elnökség ideje egybeesik az Európa jövője konferenciával, ami egy európai uniós kezdeményezés

Átfedés a kettő közt lehet olyan értelemben, hogy az egyik fórumon kifejtett vélemény az könnyen becsatornázható vagy célszerű becsatornázni az Európa jövőjéről folytatott vitájába is, mert az Európa jövőjéről folytatott konferenciasorozat – ami jövő tavasszal ér véget – arról szól, hogy mik legyenek azok a fő témák amelyekkel az európai intézmények foglalkozzanak, és amikor nemzeti kisebbségekről beszélünk, amikor kisebbségi nyelvhasználatról beszélünk, akkor ezeket az ügyeket lehet csatornázni az európai uniós intézmények döntéshozatalának irányába – mondta az Alapjogokért Központ projektvezetője.

A mostani magyar elnökség ideje november közepéig tart majd, ami egy féléves ciklust jelent, ilyen értelemben a ciklus hossza hasonlít az európai elnökséghez.

A két intézmény között személyi, politikai átjárás van, más hasonlóság nincsen –tette hozzá.

Magyarországot, a magyar diplomáciát, a magyar politikát nemcsak európai uniós, hanem globális politikai színpadra is fölhelyezi az elnökség.

Idén szeptemberben az eucharisztikus világtalálkozó Ferenc pápa látogatásával szintén Magyarország felé és Magyarország politikai súlyára helyezi a hangsúlyt. Ezenfelül 2022 első fél évében Magyarország tölti be a visegrádi országok elnöki pozícióját – ott is rotációs elnöki rendszer van, ami szintén fél évig tart –, és 2024-ben ismét Magyarország tölti be – 2011 után – az Európai Tanács soros elnökségét.

A szakértő úgy látja hogy

az Európa Tanács ma kezdődő elnöki pozíciója az egyfajta ívnek a kezdete, amely Magyarországnak az Európa és a globális színtéren betöltött szerepét megerősíti.

Deklaráltan az Európa Tanács célja a demokráciával, jogállamisággal és az ember jogokkal való kérdésekkel, illetve az ezekkel való foglalkozás.

Az Európa Tanács és más uniós intézmények politikája, ahol kapcsolódott egymáshoz a jogállamiság kérdése és a ma induló magyar elnökség az Európa Tanácsban az egy jó lehetőség arra, hogy mindenki számára az európai politikai térben világossá tegye Magyarország, hogy a jogállamiságnak egységes összeurópai – legyen ha az 27 vagy 47 tagállamra vonatkoztatható – definíciója nincs.

A hagyományokat a nemzeti, kulturális sajátosságokat tiszteletben kell tartani, és nem lehet Brüsszelből vagy Strasbourgból egy egységes megoldást a tagállamokra kényszeríteni.

Hivatalosan is átvette Magyarország a tisztséget

Magyarország átvette az Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottságának elnöki tisztségét Németországtól a nemzetközi szervezet döntéshozó testületének pénteken Hamburgban tartott miniszteri találkozóján.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ülést követő tájékoztatón a november 17-ig tartó magyar elnökség programjáról elmondta, hogy három súlyponti témára összpontosítanak, a nemzeti kisebbségek, a vallási közösségek, valamint a gyermekek és családok jogainak védelmére.

A nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatban kiemelte az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló, Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezést, amelyet nem vett napirendre a brüsszeli Európai Bizottság. Az ET székhelyére utalva megjegyezte, hogy a magyar elnökség révén remélhetőleg “Strasbourg jobban teljesít, mint Brüsszel”.

A vallási közösségek védelméről szólva aláhúzta, hogy Európa szomszédságában “felütötte fejét a keresztényüldözés jelensége”, és különösen aggasztó az is, hogy az utóbbi napokban számos európai országban “egyértelmű antiszemita felhangot kaptak” az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban tartott tüntetések.

A gyermekek és családok védelméről szólva kiemelte, hogy a koronavírus-világjárvány miatt sok gyermek “tapasztalatlanul és gyanútlanul” vált a “digitális tér felhasználójává”, és ezek a gyermekek a “digitális bűnözők és beteges hajlamú emberek védtelen célcsoportját alkotják”.

Hozzátette, hogy a gyermekek és családok védelme széles körű és szigorú európai szabályozást követel. Magyarország is “rendkívül szigorú” szabályokat vezet be ezen a területen – mondta.

Szijjártó Péter arról is szólt, hogy az ET-ben Európa keleti és nyugati fele is rendelkezik képviselettel, ezért alkalmas platform a Kelet és Nyugat közötti “kulturált párbeszéd” újraindítására, amire nagy szükség van az egyre súlyosbodó politikai konfliktusok és a “néha már-már hidegháborús retorika” közepette.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország közép-európai országként a párbeszédben, és nem a konfliktusban érdekelt.

“Mi egyáltalán nem akarunk hidegháborút” – jelentette ki Szijjártó Péter.

Heiko Maas német külügyminiszter országa támogatásáról biztosította a magyar elnökséget, amelynek munkáját szavai szerint a közös értékeknek kell vezérelniük.

Marija Pejcinovic Buric, az ET főtitkára kiemelte, hogy a távozó német elnökség “magasra tette a lécet”. Hozzátette, hogy az emberi jogok, a demokrácia és a jogállam védelmét szolgáló multilaterális együttműködés “talán minden eddiginél fontosabb”.

A 47 európai országot – köztük az Európai Unió tagállamait – összefogó ET saját meghatározása szerint “a földrész vezető emberi jogi szervezete”. Szószólója a szólásszabadságnak és a média szabadságának, a gyülekezési szabadságnak, az egyenlőségnek és a kisebbségek védelmének, és segíti tagjait a többi között a korrupció ellen harcban és a bírósági reformokban. Az 1949-ben alapított szervezet alkotmányjogi szakértőkből álló csoportja, a Velencei Bizottság jogi tanácsokkal segít országokat az egész világon.

Forrás: hirado.hu, MTI

Fotó: Szijjártó Péter Facebook oldala