Arany Lajos tollából új nyelvművelő, nyelvőrző sorozattal jelentkezik a 2022plusz portál. Szerzőnk számos esszéje, tanulmánya, több ezer újságcikke között eddig több mint háromszáz anyanyelvápoló írása jelent meg. 

Szüntelenül szerelmes a média

„Micsoda lélek lobog tebenned, / micsoda szerelem, az áldott? / Vettem neked, mert szeretlek
nagyon, / nézd, egy csokor szenvedést, virágot” – írta gyönyörű ifjúkori szerelmi dalában
Juhász Ferenc, a néhány éve elhunyt, s már életében klasszikussá vált költőóriásunk.
Kár ezt a gyönyörű, összetett érzést jelző szót divatszóvá csépelni. Nem kicsit ludas e
törpítésben a média.

„Anyu beleszeretett egy kanadai lucba”; „aki beleszeretett a levendulába, biztosan beszerez
belőle néhány tövet”. Ezek a közlések nem valamiféle beteges hajlamokra utalnak, hanem
arra, hogy a fenyő friss, tiszta, balzsamos, a levendula erős, aromás, nyugtató illata
jótékonyan hat az említett személyek érzékeire.

„A párom beleszeretett egybe, és azt haza kellett vinni.” Tengerimalacról van szó.
Kézenfekvő, hogy nem az állatokhoz vonzódik az említett személy, hanem a beszélő
választotta meg rosszul a kifejezést. Korrekten: aranyosnak találta, megkedvelte a kis
állatot. Másutt az ariedale terrier szerelmeseit hozzák szóba. Precízen: e kutyának kedvelői
vannak, akik bírják, csodálják, ajnározzák ezt a fajtát. Szerelmesei azonban – legalábbis az
emberek között – aligha akadnak.

Szóba hozza a média „a mogyoró és a lágy, krémes, valódi csokoládé szerelmeseit”, miként „a
palacsinták szerelmeseit” is. Fura érzések lehetnek… Jobb, ha el se képzeljük. Persze, a
palacsintaszerelemről asszociálhatunk az Üvegtigris c. filmszatíra 2. részére, de inkább azt
javasoljuk: a csemegék szerelmesei helyett ínyencekről, az ínycsiklandó ízek élvezőiről
beszéljünk, azokról, akik nem tudnak betelni kedvenc étkükkel.

A médiában lelhető szövegek tanúsága szerint mindennek „fordítottjába”, a „semmibe” is bele
lehet szeretni: „Ha beleszeret egy egészséges diétába, a beteg kizárja az életéből az alapvető
élelmiszereket”. A diéta a „szerelem” tárgyaként pongyola szóhasználat, egyszersmind
képzavar. Szabatosan: ha felismeri a fogyókúra egészségőrző hatását

Beleszerettem a zöldturmixba”; „biztosan beleszeret majd a kiváló koktélok valamelyikébe”.
Az (aromás) italokat lehet élvezni, élvezettel ízlelni, kóstolgatni. A pikáns nedűk
kortyolgatása erősítheti a szerelmi(értsd: nemi) vágyat.

De a szerelem, a vágy – titokzatos – tárgya mégiscsak a hús-vér ember. S máris témánál
vagyunk… „Beleszerettem a feleségem lábaiba”; „rám mosolygott, én pedig beleszerettem a
mellébe” – olvassuk a (megmosolyogtató, utóbbi példában dupla logikai baklövés nyomait is
viselő) nyilatkozatokat a neten. Pontos szóválasztással: szépnek, vonzónak, delejesnek,
izgatónak, erotikusnak találja e testrészeket.

Petőfi még ezt írta: „Börtönéből szabadult sas lelkem, / Ha a rónák végtelenjét látom.” Ma
már „hangulatos környezetben kínálnak szálláslehetőséget a természet, a vízpart és az Alföld
szerelmeseinek”.

A médiaszövegek tanúsága szerint vannak aztán szerelmesei a repülésnek, a táncnak, a
térképnek, az autóversenynek; tájékozódhatunk arról, hogy „a tanga szerelmesei általában
azért imádják ezt a darabot, mert láthatatlan”. Megtudjuk, „Fehérváron találkoztak a fa
szerelmesei” (amatőr faesztergályosok).

Meghökkenve szerzünk tudomást arról, hogy a koponyamotívum régóta népszerű „a tetoválás
szerelmeseinek” körében. S vannak, akik „az illatok szerelmesei”, mások az „erős szagok
szerelmesei”, megint mások meg a „semleges szagok szerelmesei”…

Rajongók ők, akik elragadtatott szeretetet, lelkesedést éreznek a repülés, a tánc iránt, illetve
valaminek a kedvelői, akik örömüket lelik pl. egy-egy tevékenységben vagy érzékelésben: a
tetoválásban vagy az illatokban.

De íme, a „legszebb”: „számtalan meglepetést is tartogat az este a pankráció szerelmeseinek”.
Aki ebbe szerelmes… Nyilván a szóhasználattal van baj itt is, a közlés tartalma ennek az
extrém sportnak a (megszállott) rajongóira, szurkolóira, drukkereire vonatkozik.

A példák után javasolt szinonimák mellett néhány további következik a „szerelmes” média
számára e tárgykörben: az étel-ital valakinek jólesik, csúszik, ínyére való, gusztusos; aki,
ami hat: megérint, megkap; aki kedvel: szeret, rokonszenvez, szimpatizál, vonzódik
(valakihez, valamihez), kegyel, favorizál, kultivál, szível (’kedvel’; nem pedig szívlel, ez
utóbbi ige igekötővel, a megszívlel formában él, ’megfogad’ jelentésben).

S aki rajong: lelkesedik, imád, bámul, csodál, magasztal, bálványoz, istenít, él-hal, lángol,
bolondul, hevül; ami, aki tetszik valakinek: kedvére van, ínyére van, imponál, elbűvöl,
gyönyörködtet.

Aki, ami vonzó, az pedig egyebek között lehet izgalmas, lebilincselő, mágneses; aki szeret
(valamit), az például örömét leli (valamiben), örül (valaminek), becsben tart, vágyik
(valamire), óhajt, megkíván, igényel.

A kipécézett példákat száma véve, ráébredünk: sok mindenhez közük van a „szerelmes”
citátumoknak, kivéve a szerelmet… Igen, Németh László hat évtizede papírra vetett gondolata
máig nem vesztett aktualitásából: „a szerelem még nagyon új vívmány, melyet nekünk kell
tökéletesítenünk”…

Arany Lajos

Arany Lajos

Arany Lajos

Arany Lajos Gömörből származik: Putnokon született. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen diplomázott magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanárként, a XIX. századi magyar irodalom történetéből speciális szakképzésben részesült. Tanár, újságíró, anyanyelvi lektor.

Csaknem negyedszázadig oktatott a debreceni Kölcsey-főiskolán (majd jogutód egyetemén): a kommunikáció és médiatudomány szak indításától
megszűnéséig. A Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiuma oktatója (ez az iskola 2020-ban Debrecen Város
Közoktatásáért Díjban részesült).

Számos esszéje, tanulmánya, több ezer újságcikke között eddig több mint háromszáz anyanyelvápoló írása jelent meg. Írt könyvet a Hortobágyi
Alkotótáborról (Ihlet a rónán), megjelent két főiskolai-egyetemi tankönyve (Szent hír és szabad vélemény – sajtóműfaj-elmélet; Sajtónyelvőr), szerkesztett (szintén a felsőoktatás részére) két publicisztikai antológiát (Toronyőrök).

Irodalmi, művészeti írói, újságírói tevékenységét Boromisza Tibor-emlékéremmel (1996), Holló László-díjjal (2008) és Brassai művészeti díjjal
(2019) ismerték el. A nemzetközi Jókai-díj kitüntetettje (2017).