Mély benyomást tettek rám a magyar intézkedések és az ország eredményei – hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak a lengyel családpolitika mozgatórugóiról és eredményeiről adott interjújában Marlena Maląg lengyel családügyi miniszter.

„Minden országnak joga úgy kezelni a demográfiai kihívásokat, ahogy azt helyesnek véli, amennyiben nem kényszeríti azt másokra” – mondta Marlena Maląg lengyel család- és szociális ügyekért felelős miniszter azzal kapcsolatban, hogy a nyugat-európai országok a bevándorlást választják.

– Miért helyez nagy hangsúlyt a lengyel kormány a családpolitikára?

– A családbarát politika öt éve a lengyel kormány egyik legfontosabb prioritását képezi. A család a társadalom pillére, az emberiség történetében az első közösség, amelyik megjelent még az államiság kialakulása előtt. Évszázadok alatt nem alakult ki még jobb környezet gyermek világra hozására és felnevelésére. A család kínálja a lehető legértékesebb ajándékot: új állampolgárokat. Család nélkül nem volna lehetséges társadalmunk fejlődése. Családban és a családnak köszönhetően tudjuk kielégíteni legfontosabb emberi szükségleteinket, többek között: biztonságot, összetartozást, tiszteletet, elismerést vagy önmegvalósítást.

Családban tanuljuk a szeretetet, nagylelkűséget, önzetlenséget. A család oltalommal, aggodalommal vesz minket körül. A családban kapjuk meg azt a szeretetet, amelynek köszönhetően boldogan élhetünk, és ami erőt ad a mindennapi nehézségek leküzdéséhez. Az, hogy milyen fontos a család, tökéletesen megfigyelhető a pandémia ideje alatt is, amikor az életünk az otthonunkra korlátozódott. Legtöbbünk nem élte volna túl ezt az időt a család nélkül, amely ebben a rendkívül nehéz időben védelmünk, támaszunk és menedékünk lett. Éppen ezért a lengyel kormány számára a család kincs, amelyet óvni kell.

– A családpolitika központi kérdés a visegrádi csoport lengyel elnöksége alatt is?

– A V4 mind a négy országának ugyanolyan fontos érték a család, a családba való befektetés a jövőbe való befektetés. A család számára legoptimálisabb körülmények biztosításáról szóló vita épp ezért kulcsfontosságú volt az idén februárban a lengyel elnökség keretein belül megrendezett konferencián. Ezt a kérdést fejtjük ki, és merülünk bele a vitába a nemzetközi konferencia alatt, amely idén májusban kerül megrendezésre. Nem csupán a vita fontos számunkra, hanem a családra összpontosított, következő években folytatható közös kezdeményezés kialakítása is.

– Mi a véleménye a magyar családvédelmi intézkedésekről? Milyen együttműködési lehetőségek vannak? Vesznek át egymástól jó gyakorlatokat?

– Mély benyomást tettek rám a családbarát politika keretében tett intézkedések, és amit ezen területen eddig elért Magyarország. Csodálom, nem csupán a bátorságot, amellyel a további kezdeményezéseket vállalták, nem csupán a tettek egységét és következetességét, de ami kulcsfontosságú, azt a hatást, amit a változások hoznak. Hiszem, hogy országaink egymás közötti tapasztalatcseréje ebben a formában nem túlértékelt, mivel érdemes a bevált megoldásokat alkalmazni.

A visegrádi csoport országai családért felelős minisztereinek legutóbbi találkozóján ezért döntöttek munkacsoport felállításáról, hogy részletesen megfigyeljék ezen országok családbarát politikájának egyes elemeit, így természetesen Magyarországét is. Szeretnénk megvizsgálni többek között, hogy ezek közül némelyik bevezethető-e Lengyelországban. Különösen érdekes számunkra az a megoldás, amely Magyarországon hatást gyakorolt a házasságkötések számának növekedésére és a válások csökkenésére. A házasság védelme mérhetetlenül fontos része a családbarát politikának.

– Melyek a főbb lengyel demográfiai intézkedések?

– Kormányunk számos, eddig nem látott mértékű lépést tesz a demográfiai mutatók javításának irányába, különösen a családalapítást illetően. Ezen lépések érintik többet között a munkaerőpiacot (például a minimálbér szisztematikus emelése) vagy a lakáspiacot, köztük van a Lakás Plusz Program, ami a családok részére stabil lakhatási feltételeket biztosít nagymértékű jelzáloghitel nélkül. Működnek ugyanúgy adókedvezmények a gyermekes családok, a három- vagy többgyermekes családok részére.

A szolgáltatások és termékek kedvezményének rendszere az úgynevezett Nagycsaládos Kártya. Kiemelt figyelmet érdemes azonban fordítani a társadalmi programokra, többek között a 2016 áprilisa óta működő legnagyobb társadalmi kormányprogramra, a Család Ötszáz Pluszra, amelynek keretében a szülők minden gyermek után havonta ötszáz zlotyt kapnak. Ugyanakkor ott a Jó Kezdet program, amelynek keretében évente egyszer kifizetésre kerül egy háromszáz zloty összegű juttatás minden tanuló gyermek után huszadik életévük betöltéséig. Ezenfelül megvalósult az önkormányzatok felé irányuló Pöttöm Plusz Program, amely öt év alatt kétszeresére növelte a bölcsődéztetési arányt.

– Mennyire eredményesek ezek az intézkedések?

– Amióta hat éve az egyesült jobboldal koalíciója kormányoz, duplájára nőttek a családpolitikai kiadások. Többek között ennek köszönhető, hogy Lengyelországban nőtt a termékenységi ráta. Csökken azok száma, akik egy gyermeket vállalnának, azok száma viszont nő, akik három gyermeket szeretnének. A lengyelek csupán két százaléka nem akar gyereket vállalni.

– Lengyelországot sok támadás éri az LMBT (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű) közösség ügyében. A családvédelem nézőpontjából hogyan látja ezt a kérdést?

– Lengyelországban tisztelünk minden embert, származásra, vallásra, bőrszínre, nemre vagy szexuális irányultságra való tekintet nélkül. A tolerancia mélyen gyökerezik a történelmünkben. Nagy Kázmér királynak köszönhetően Lengyelország lett az első többvallású ország a középkori Európában. A tizenhatodik századi szejm elfogadta a varsói konföderációként ismert határozatot, amely törvényesen garantálja a vallásszabadságot. A vallásháborúk korában ez úttörő hozzáállás volt, ez a dokumentum felkerült az UNESCO Világ Emlékezete listájára.

A történelem során számtalanszor bizonyítottuk szabadság iránti igényünket is, beleértve az egyéni szabadságot. Minden lengyel szabadságának tiszteletben tartása nagyon fontos számunkra. Csakúgy igaz ez az LMBT-személyekkel kapcsolatosan. Megerősíti ezt az EBESZ jelentése is, amely szerint az LMBT-személyek ellen 2019-ben Lengyelországban tizenhat gyűlölet-bűncselekmény történt, míg például Hollandiában ötszázhetvennégy, Spanyolországban kétszázhetvennyolc, Németországban kétszáznegyvennyolc.

– Mi a helyzet az állítólagos LMBT-mentes övezetekkel?

– Lengyelországban nincs is úgynevezett LMBT-mentes övezet, mint állítják. Egyetlen aktivista megmozdulása volt, amikor egy helységnévtáblához odaerősített egy LMBT-mentes övezet feliratú táblát, majd lefényképezte és nyilvánosságra hozta. Ennek következtében elterjedt az a valótlan információ, hogy Lengyelországban léteznek ilyen helyek. A lengyel törvény – szemben más országokkal – soha nem büntette a homoszexualitást.

Az alkotmányunk kimondta, hogy a Lengyel Köztársaság védi a házasságot, mint férfi és nő szövetségét, valamint a családot, az anyaságot és apaságot. Ez arra kötelezi a kormányunkat, hogy különleges intézkedéseket hozzon a család javára, ez a prioritásunk. Ugyanakkor a családok javára tett semmilyen intézkedés, amelyre alkotmányunk kötelez, nem alkalmazható valaki más ellen. Rendkívüli rosszindulat kellene ahhoz, hogy így lássuk.

– Mi a véleménye arról, hogy Európa több országa is a bevándorlással akarja kezelni a demográfiai problémákat?

– Minden országnak joga úgy kezelni a demográfiai kihívásokat, ahogy azt helyesnek véli, amennyiben nem kényszeríti azt másokra. Két évvel ezelőtti adatok szerint a Lengyelországban élő kétmillió külföldi fele ukrán, a második legnagyobb csoportot pedig a fehéroroszok alkotják. Mindazonáltal ez nem a demográfiai kihívásokra adott válaszunkat képezi, inkább egyfajta nyitottságot az aktuális nehézséget és válságokat megélő szomszédos országokkal szemben.

Válaszunk a demográfiai kihívásokra az összetett, egységes, szüntelenül megvalósított családbarát politika. Hamarosan a demográfiai stratégia meghirdetését is tervezzük. Figyelembe kell venni azonban, hogy a demográfia egy hosszú távú folyamat. Nem lehet öt év alatt harminc elhanyagolt évet pótolni. Mai lépéseink gyümölcsét legkorábban egy nemzedékváltást követően tudjuk csak leszüretelni, vagyis körülbelül harminc év után.

Forrás: magyarhirlap.hu

Fotó: Fotó: Lengyel Család- és Szociális ügyekért felelős minisztérium