A francia kommentelők egy része megrökönyödött azon, hogy úgymond „egy Habsburgot”, méghozzá Habsburg Ottó kisebbik fiát, Györgyöt nevezték ki Magyarország francia nagykövetének, számol be az Euronews a Le Figaro cikkére hivatkozva.

A volt királyi dinasztia tagjai sok helyen nagy tiszteletnek örvendenek, generációról generációra szálló tudásuk, valamint neveltetésük és műveltségük pedig kétségkívül predesztinálja őket arra, hogy diplomataként tevékenykedjenek. Az 55 éves György 1996 óta tölt be különböző diplomáciai pozíciókat, utazó nagykövetként is dolgozott, illetve a Magyar Olimpiai Bizottság érdekeit képviselte külföldön.

Az a baj, hogy Habsburg György az Orbán-kormányt képviseli

A párizsi nagyköveti kinevezés ennek ellenére felborzolta a kedélyeket, sok francia kommentel róla a Le Figaro oldalán, de más közösségi felületeken is.

Annak ellenére, hogy Habsburg Ottó igen ismert személyiség volt Franciaországban, mivel 20 évig volt az Európai Parlament tagja, és rendkívüli tisztelet övezte Európa-szerte, élénk vita folyik több weboldalon is, ahol a hír megjelent fia nagyköveti kinevezéséről. Van, aki azt írja: ez „megtiszteltetés Franciaországnak”, mások azt kifogásolják, hogy György az Orbán-kormányt képviseli. Megint mások azt nehezményezik, hogy a Habsburg név egyáltalán szóba jöhetett, hiszen a franciák gyakorlatilag ősellenségnek tekintik őket.

Az egyik francia kommentelő szerint “a Habsburgok évszázadokon át az országunk esküdt ellenségei voltak. Gyakorlatilag minden háborút, legyen szó a napóleoni háborúkról, a birodalmi háborúkról, végül pedig az első világháborúról, a Habsburgok okoztak. Vajon arról van-e szó, hogy Orbán Viktor ezt fricskának szánja Macron részére? Szerintem igen….”

Inkább magyar mint osztrák

Ahogyan azt egy francia kommentelő felveti: érdekes, hogy míg Ausztriában nem látják nagyon szívesen a Habsburgokat a közéletben, addig Magyarország fontos posztokra nevezi ki a család tagjait. Ausztriában már 1919-ben, Magyarországon csak két évvel később mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását a meghiúsult királypuccsoknak köszönhetően. Ismeretes, hogy György nagyapja, IV. Károly, az utolsó magyar király éppen 100 éve, 1921. március 27. és április 5. között kísérelte meg először visszafoglalni a magyar trónt. Ezt húsvéti királyjárásként is emlegetik.

Habár a francia kommentelők zúgolódnak György kinevezésén, Magyarországon jól ismert és elfogadott tény, hogy az utolsó magyar király gyermekei, unokái és dédunokái szoros kapcsolatban maradtak Magyarországgal, és ha volt is ellenérzés a Habsburgokkal szemben, amelyet a történelemkönyvből szerzett ismeretek tápláltak, ez az ellenérzés nagyrészt erodálódott. Az, hogy a család egy része Magyarországon telepedett le, valószínűleg annak köszönhető, ahogyan Zita királyné, IV. Károly felesége kezelte gyermekei oktatását.

Muszáj megjegyezni, hogy Habsburg György kinevezésére valószínűleg csak azok kapják fel a fejüket, akik nem követték életének alakulását az utóbbi évtizedekben. György családjának bázisa a Budapesthez közeli Sóskúton van, három gyermeke, Zsófia, Ildikó és Károly Magyarországon születtek. Ő maga pedig édesapjával együtt rengeteget dolgozott annak érdekében, hogy Magyarország az Európai Unió tagjává válhasson, és amint azt egy 2019. márciusi előadáson a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen mondta: saját magát magyarnak vallja, semmiképpen nem osztráknak.

Forrás: Mandiner, Euronews

Címlapkép: Illusztráció – Habsburg György és a magyar Szent Korona. Csak érdeklődve nézi,nem vágyakozva, hiszen pontosan tudja, civilként mennyivel egyszerűbb az élete/ Fotó: MTI/ Kovács Tamás