Nemrég attól lett hangos a baloldali pártokat támogató sajtó, hogy a főváros közterületet nevez el Puczi Béláról. Ő volt az az erdélyi cigány férfi, aki abban a bizonyos Fekete márciusban többedmagával a maros megyei cigányság élére állt, és megvédte a marosvásárhelyi magyarok életét, amikor a felbőszült román csőcselék felfegyverkezve rájuk támadt. Azok az emberek, akik évtizedekig üldözték, románnak hazudták a Puczi Béla-féléket, román cigányozták a székelyeket, azok most hőst avatnak. Szalma Gyuri írását szemlézzük a Kontra-ról.

Az utóbbi napokban az ellenzéki politikusok felfedezték a maguk számára Puczi Bélát és az ő hazafias hősiességét. Normális esetben nem lenne semmi különös az ellenzéki politikusok lelkesedésében, egy másik Magyarországon nem okozna gondot a nemzet hősein osztozni az ország baloldali felével. Egy határon túli magyar – aki történetesen cigány is – hős esetében azonban nem ilyen egyszerű a helyzet.

Nem tartom ugyanis egészségesnek, ha olyanok tűzik zászlajukra Puczi Béla nevét, akik szoros politikai szövetséget alkotnak olyanokkal, akik évtizedek óta üldözik a Puczi Bélához hasonló magyarokat. Nem tartom normális dolognak, hogy akik rendszeresen a határon túli magyar közösség ellen hergelik a magyarországi magyarokat, azok most egy erdélyi magyar cigány mögé bújnak fedezékbe. Ott vannak az önfeledten ünneplők között azok is, akik szerint a marosvásárhelyi pogrom román belügy, amihez Magyarországnak semmi köze. Ott vannak azok is, akik szerint a Puczi-félék paraziták, akik veszélyeztetik a magyar nyugdíjrendszert-. – írja Szalma Gyuri.

Az emberi arcbőr azonban sokat megbír. Még azt is, hogy éppen az a Nyáry Krisztián írt Puczi Béla magyarországi hányattatásairól és méltatlan sorsáról Facebook bejegyzést, akinek a politikai közössége, a munkaadói voltak azok, akik megtagadták Puczi Bélától a magyar nemzethez tartozás jogát. Nyáry egyetlen sorban sem említette, hogy ő bizony azokkal állt egy oldalon, akik nem olyan régen, még kitagadták a határon túli magyarokat a nemzetből.
Ahogy arról sem szólt megható bejegyzésében a Facebook-celeb úr, hogy abban az időszakban is vezető beosztást töltött be Demszky Gábor mellett a főváros élén, amikor Puczi Béla hajléktalanként a főváros utcáin tengődött.

Akkor még az a narratíva volt divatozóban Nyáryék politikai közösségében, miszerint a Puczi-félék mindössze magyarul beszélő románok, éppen olyanok, mint a magyarul beszélő ukránok, szlovákok és szerbek. Ez a fajta „magyar” a jóléti juttatásokra pályázik, semmi másra. Ne fizessünk rá a kettős állampolgárságra! – szólt a nyugati értelembe vett demokraták intése. A történet azonban nem Nyáryról szól, a mai Facebook személyiséget már nem lehet felelőssé tenni a korábbi főnökei bűnéért. Ő csak nem akart holmi elvi ügyek miatt megválni a fővárosi állásától.

Mára más világot élünk, pontosan olyat, hogy az is előfordulhat, hogy a magyar miniszterelnököt cigányozó, a határon túli magyarokat parazitázó ellenzék most egy székelyföldi cigány hőst ünnepel. Azok az emberek, akik évtizedekig üldözték, románnak hazudták a Puczi Béla-féléket, román cigányozták a székelyeket, azok most hőst avatnak. Megszavazzák, legyen a Nyugati tér Puczi Béláé. Pedig a sárombereki cigány ember emléke sokkal többet érdemel annál, hogy az ellenzék vele mossa tisztára magát.

A teljes cikk ITT olvasható

Címlapkép: Emléktábla a Nyugati pályaudvar falán, a parkoló felőli oldalon Puczi Béla tiszteletére, aki az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején a magyarok védelmére kelő cigányokat vezette. (2017)