Vera Jourová bizottsági alelnök a napokban egy interjújában hangoztatta: eltökélt abban, hogy az Európai Bizottság érvényt szerezzen a mechanizmusnak. Ennek érdekében az EU-s költségvetési támogatások befagyasztását is megemlítette lehetőségként a szerinte kötelezettséget megszegő tagállamokkal szemben. Az unió értékekért és átláthatóságért felelős biztosa ezzel gyakorlatilag megfenyegetett egyes közép-európai országokat.

Mindeközben a baloldali-liberális-zöld többségű Európai Parlament nyomás alá helyezi a Bizottságot, hogy minél előbb vessék be a jogállamisági fegyvert Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. A Parlament által elfogadott határozattervezetben a főbb politikai csoportok arra szólítják fel az Ursula von der Leyen vezette testületet, hogy kezdeményezzék a tavaly létrehozott jogállamisági mechanizmust. Ha a Bizottság június 1-jéig nem jár el, akkor Parlament fontolóra veszi a mechanizmus Európai Bíróság elé terjesztését – áll a tervezetben.

A lépés jól jelzi, milyen helyzetbe került a balliberális befolyásoltságú intézményrendszer. Az Európai Bíróság előtti kereset lehetősége az ügyben valóban rábírhatja a Bizottságot egyes lépések megtételére. Lehet, hogy a Parlament csak megvizsgáltatná a luxemburgi fórummal a mechanizmus uniós joggal való összhangját (jogértelmezést kérve), de az sem kizárt, hogy erősebb eszközzel élnének. Egy mulasztási panasszal már magát a Bizottságot is célba vehetnék, arra való hivatkozással, hogy a testület elmulasztotta időben aktiválni a mechanizmust; ebben az esetben akár egyes tagállami kormányok, akár más uniós intézmények – jelen esetben a Parlament – tehetnének panaszt a Bizottság ellen az Európai Bíróságnál. Mert ha helyesen értelmezzük a baloldalra kétségkívül jellemző zsarolási kísérletet, ők akár intézményközi feszültséget is képesek lennének generálni.

Az értékek és átláthatóság bizottsági portfólió tulajdonosának elvbarátai persze nem először rúgják fel Brüsszelben a tárgyalási folyamatok tisztességének legalapvetőbb elveit. Bár tavaly nyáron a tagállami állam- és kormányfők az Európai Tanácsban megállapodtak arról, hogy az EU alapvető pénzügyi érdekeinek sérülése esetén léphet fel a közösségi támogatások felhasználásával kapcsolatban, ezt megszegve, ősszel mégis át akarta verni a német soros elnökség, hogy az EU-s pénzek kifizetését jogállamisági (azaz politikai!) kérdésekkel kössék össze. Miután azonban a magyar és a lengyel kormány a hétéves költségvetés és a helyreállítási mentőcsomag vétóját helyezték kilátásba, végül kompromisszum született arról, hogy a mechanizmus alkalmazását addig felfüggesztik, amíg az Európai Bíróság meg nem vizsgálja a két közép-európai állam jogi kifogásait.

Jourováék fenyegetéseivel szemben, Magyarország és Lengyelország még a járványválság kellős közepén is határozottan védi szuverén politikai érdekeit, és 2021. március 11-én – nem sokkal a határidő lejárta előtt – keresetet nyújtottak be az Európai Bíróságon. A hazai és nemzetközi baloldalnak nyilván nincsen ínyére, hogy ez akár hónapokkal késleltetheti a jogállamisági mechanizmus alkalmazását. Az EP balliberális többsége persze egyrészről próbálja úgy beállítani, hogy a tavalyi megállapodás csak egy politikai nyilatkozat, vagyis nincs igazi jogi fegyver a kezükben, ugyanakkor ennek ellentmond, hogy a baloldal, a zöldek, liberálisok és kereszténydemokraták azt is hangsúlyozzák az állásfoglalásban, hogy a magyar és lengyel kereset nem lehet majd felfüggesztő hatással – vagyis mégiscsak egy bevethető jogi eszközként tekintenek rá. Ezért sürgetik, hogy a Bizottság mielőbb alkalmazni kezdje a mechanizmust.

A jogban azonban van egy fontos alapelve, az ártatlanság vélelme, amely szerint senki sem tekinthető bűnösnek, szabálysértőnek mindaddig, amíg a jogi normák szerinti felelősségét valamely bírói hatóság jogerős határozata nem állapította meg.

De Jourová és sokan mások az EP-ben, emellett megfeledkeznek a jogbiztonságról, vagyis a jogintézmények működésének kiszámíthatóságáról is. Ugyanis a közösségi költségvetés feltételeit érintő EU-s rendelet szinte minden tekintetben sérti a jogbiztonság garanciáinak elvét, és megvalósulása csak a bizonytalanságot növelné a közösségen belül. Az állandó „jogállamisági” fenyegetés nem az európai egységet, hanem a megosztottságot erősítené. A politikai mérlegelés építő jogintézmény és az ideológiai alapú kettős mércét jeleníti meg, amely az EU intézményéibe vetett bizalmat rengetné meg, és végső soron a közösség fennmaradását is veszélybe sodorná. Tényleg ezt akarná Jourová, valamint Brüsszel többi balliberális végrehajtója?

Jourová már több alkalommal is bizonyította, hogy méltatlanná vált a viselt pozíciójára – egy olyan politikus, aki gyűlölettel viseltet mindazon országok, nemzetek iránt, amelyek választópolgárai nem a neki tetsző – és a nemzetközi megbízói által preferált – erőket tüntetik ki bizalmukkal a választásokon. Ha már bizalom, akkor kijelenthető, hogy a Bizottság alelnökeként is funkcionáló cseh politikusnő nem a megbízhatóság szobra, hiszen minimum rossz fényt vet rá, hogy 2006-ban korrupció gyanújával letartóztatták a prágai repülőtéren, mivel a vád szerint a cseh kormány regionális fejlesztésért felelős helyettes államtitkáraként kétmillió cseh korona (mintegy hetvenezer euró) kenőpénzt fogadott el a Budišov kastélyának felújítására szánt uniós támogatásból. Végül a cseh ügyészség nem talált elegendő bizonyítékot ellene, és a cseh állammal szemben indított eljárás sajtóhírek szerint.

Az egyetemen kulturális antropológusként végzett Jourovát egyetlen dolog zavarja igazán az Unióban: a kultúrák, a politikai különbözőségek gazdag sokszínűsége egy tágabb európai közösségen belül. Az EU csak akkor lehet erős és életképes, ha e sokféleség minden része, szegmense – akár jelentősen különböző vélemények mellett is – egyforma létjogosultságot kap a létezésre. Erről szól a magyar és lengyel fellépés a Bíróság előtt, s ez adja a nemzeti szuverenitásról folyó európai viták legfőbb lényegét is.

Ifj. Lomnici Zoltán

Címlapkép: MTI/EPA/Laurent Dubrule