Nemrégiben egy véleménycikk jelent meg  a Corvinak.hu-n egy olyan témában, amelyről nehéz komoly és indulatoktól mentes vitát folytatni: a transzneműségről, ezen belül is a kiskorúak átoperálásáról.

Tizenöt éves korában egy brit tinédzser  rászánta magát, és úgy döntött, hogy belevág egy hosszú és fájdalmas átalakulási folyamatba, hogy „férfivá válhasson”. Orvosai javaslatára elment a londoni Tavistock and Portman NHS Trust Nemi Identitásfejlesztési Szolgálatához. Tizenhat évesen, három találkozó után a klinikán pubertás késleltetőt írtak fel neki, tizenhét évesen pedig hormonokat adtak. Húszévesen masztektómián esett át, vagyis eltávolítottáka melleit. 23 évesen keserűen megbánta az átalakulást, és pert indított a klinika ellen: – férfivá válásom nem lehetséges, vonta le a konklúziót. A pert végül megnyerte, a bírák pedig arra a következtetésre jutottak, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb tizenévesek nem alkalmasak ilyen fajsúlyú döntés meghozatalára, illetve 16 éves kor fölött a nemváltást célzó kezelés elkezdéséhez előzetes bírói engedélyre lesz szükség.

Számos tanulságot le lehet és le is kell vonni a Keira Bell-ügyből. Az első pontosan a különböző fórumok és online platformok ártalmas szerepe, amelyek felületes, elfogult és harcias nézeteket terjesztenek egy ilyen kényes és összetett kérdésben. Az interneten félinformációk szajkózásával éretlen, gyakran mentális nehézségekkel küzdő tinédzserek agymosása és manipulálása zajlik. Mi több, a visszafordíthatatlan következmények ellenére, tévútra viszik őket.  Néhány liberális NGO is felelős. Közülük jó páran sürgetik és kampányolnak is amellett, hogy a beleegyező nyilatkozat megadásához szükséges törvényes korhatárt tizenöt évre vagy még ennél is alacsonyabbra csökkentsék, illetve a szülők akár teljesen kimaradjanak a döntésből.

Az Amnesty International például csalódottságát és aggodalmát fejezte ki „különösen a beleegyezés és a testi autonómia” kérdését érintő ítélet miatt. Hogyan lehet támogatni ezeket a túlzó álláspontokat, amikor egyre több fiatal transznemű bánja meg az átalakító műtétet, illetve operáltatja magát vissza? Miért ignoráljuk azokat a szakértőket, és különösen a felnőtt transzneműeket, akik figyelmeztetnek egy ilyen döntés súlyára, és kiemelik, hogy kiskorúak nem képesek ezt kellő tudatossággal meghozni? Miért ennyire szembetűnő a legalapvetőbb körültekintés hiánya, amikor serdülők testi épségéről és mindenek fölött álló érdekeiről van szó?

Tavistock Klinika saját adatai szerint a beutaltak száma kevesebb, mint tíz év alatt a 2009-es 77-ről 2018-ra 2590-re emelkedett, amely több mint 3000%-os növekedést jelent! Ezek a számok döbbenetesek, és egybecsengenek a svéd Egészségügyi és Jóléti Tanács adataival, mely szerint ugyanebben az időszakban a fiatal tizenéves lányok körében a nemi diszfória diagnózisának száma 1500%-os növekedést mutat.

Keira Bell esetének talán legnyugtalanítóbb vonatkozása az a visszatérő benyomás, hogy az ideológia elsőbbséget élvez a tudományos elemzéssel szemben, a meggyőződés a tényekkel szemben, a fenyegetőzés a vitával, de még a tudományos vitával szemben is. Mindezért a kiskorúak fognak drágán megfizetni. Hány szakember hallgatja el inkább véleményét, tartva a “transzfóbia” vádjától. “A Biden-adminisztráció az „apa” és az „anya” szavaknak a hivatalos nyelvezetből való eltörlését fontolgatja, hogy így is „transz-inkluzívabb” lehessen, a Keira-ügy arra emlékeztet minket, hogy ez a meghunyászkodás és zavarodottság egyszer még szigorú ítéletet fog magára vonni.” – fogalmaz a cikk szerzője.

Borítókép: Sam Tobin/PA.